Megjegyzés: Vannak olyan esetek, témák, amiknek a rendes megértéséhez mélyebb ismereteket kell átkarolni, hogy konkrétan tudjuk, megértsük, mi is folyik a történetben valójában. Alant, az egyik ilyen poros, fóliánsról származó tudásanyagot ismerhetjük meg, és magát a sámáni éberálom mibenlétét.
Az éteri sík, szomszédos az anyagi síkkal, és az asztrális síkkal. Egy vékony határt képez kettejük között, melyet a mágiahasználók igen gyakran alkalmaznak. Az ajtó a síkok között, vagy villódzás varázslatok alkalmazói ideiglenesen átlépnek az éteri síkra, hogy ott haladjanak tovább, mivel az éteri síkon nincs gravitáció, levitálva gyorsabban haladnak, akár kisebb szintemelkedéseket is.
A láthatatlanság varázslat használója pedig láthatatlanként, az éteri síkon leledzik, amíg tart a hatás (eltűnt az éterben, közmondás után). A halott lelkek és más szellemlények szintén az éteri síkon vannak kivetítve (tehát részlegesen vannak ott), részben köti őket az elsődleges anyagi sík, ezért lehet rájuk is hatni varázslatokkal és hatásokkal. Fontos megjegyzés, hogy a teleport varázs, nem tartozik ide, mivel az éteri síkra utazó csak ideiglenesen van ott jelen, de jelen van – makro síkugrásnak tekinthető – , addig a teleportáláskor a varázs megbontja a valóság szövetét, eltorzítja a teret ’A’ és ’B’ pont között, ami így közelebb kerül egymáshoz a hatás ideje alatt, de a használó nem lép át másik síkra, végig az anyagi síkon marad. Az asztrális sík amolyan „belső sík” ide ivódnak át érzéseink, érzelmeink. Ez a sík, tulajdonképpen közös, mindenki innen meríti ezeket az érzelmeket, tehát az élőlények táplálják, ezért létezik. Ide nem nagyon lehet eljutni varázslatokkal, sokkal inkább meditatív, nyugodt állapotban lehet képes az elme elérni, ezért kevesen használják. Ennek a két síknak közös határmezsgyéjén, ahol a két sík részben egymásba is csúszik, olyan közös terület alakult ki, amit álomsíknak hívunk. Mindenki aki alszik, egy idő után az agya átlépi a REM fázist, amikor is a személy átlép az álomsíkra. Maga az álomsík végtelen nagy és majdhogynem lakatlan és szirtekkel, szakadékokkal tagolt. Ezek a tagolások repedéseket okoznak az álomsíkon ahol a sík energiája nagy koncentrációban jelenik meg. Ezeket a nagyobb repedéseket álomkútnak, a kisebbeket, pedig álomforrásnak nevezzük. Ezek a koncentrált energiák vonzzák az álmodók lelkeit, mikor a REM fázis alatt itt járnak. Az alvók képzeletvilága, élettapasztalatai alapján formálódik a kutak és források környéke, oázisokat, és városokat hozva létre számára. Ezek mindenki számára „valóságosan” érzékelhetőek akik itt járnak, a tartalma, hogy miről is szól adott ember álma, már nem befolyásolandó tényezők itt. Ezek az álomtelepülések, csoportok, távol esnek egymástól, közöttük lévő teret a Senki földjének hívjuk, ahol nincsenek ekkora koncentrációjú energiák. Léteznek az álomsíkon, úgynevezett Köd-zónák. Ezek a zónák területe változó, de mindegyiket köd borítja. Veszélyes mert néha csak akkor venni észre, mikor már benne van az ember. Aki a szélén halad, hangokat és gondolatokat figyelhet meg, de ezek annyira idegen érzések és gondolatok, hogy tartózkodó hatást váltanak ki az emberből, az állatok ösztönösen veszélynek megérzik. A ködbe már volt aki bemerészkedett, de ki már nagyon kevesen jöttek, azoknak is megbomlott az elméje, így az képtelen volt visszatérni az álomvilágból, azóta is ott „kísért”.
Az álomsík ura, Mhorfeusz. Mhorfeusz nem isten, és nem is halandó. Vékony fonalakkal átszövi az éteri és asztrális síkot, így stabillá tévé az álmok világát. Állítólag ő tette lehetővé, az éberálmodók ideérkezését, illetve az irányított álmok használatát. Mhorfeusz nem jóságos, de nem is gonosz, egyszerűen csak idegen a felfogása, ez miatt nem ismeretesek a szándékai. Az álomsíkon alkotott pár szabályt, amit minden léleknek be kell tartania.
1. Álomtörvény: Álmodó, nem ölhet meg álmodót, az álomsíkon.Egyszerű, de mégis ezt szegik meg a legtöbben. Aki vét a törvény ellen, azt Mhorfeusz nem engedi álmodni, ezt vezekléssel illetve bűnbocsánattal megválthatja. A törvény a kínzásra is kiterjed, ha valaki gyötör egy álmodó lényt, hogy minél többször, gyakrabban essen ki a REM fázisból, az is bűnnek számít. Van azonban egy kivétel. Sámán és Álomvarázsló varázshatalmával képes alvók szervezetében betegségekkel, mérgekkel, megszálló lényekkel stb., küzdeni, elpusztítani azt. Ezek a varázslatok az alany agyában fejtik ki hatásukat, ezen gondolatok nem jutnak el igazából az álomsíkig.
2. Álomtörvény: A Senki földje Mhorfeuszé. Ez is egy egyszerű szabály, senki sem léphet az ő területeire, ezért nem is tudni, mi van ott. Ha nagyobb kiterjedésű terület van két álomforrás között, akkor Mhorfeusz elintézi, a gyors átjutást (ha például tenger, akkor hajókat küld), saját szakállára senki sem indulhat el, aki megszegi ezt, több mint valószínű, gyors és örök halált hal.
3. Álomtörvény: Gyermekek álmait „megerőszakolni” szigorúan tilos. Evvel minden álmodó lény teljes mértékben egyetért, bár senki sem tudja a mögötte húzódó értelmet, hogy Mhorfeusz miért hozott ilyen törvényt. (Mivel nem jóságos) Aki vét e szabály ellen, biztosan halálra számíthat, vagy igen komoly kínzásra, rövid száműzetés a Köd-zónába, ha képes kijutni épp elmével, a büntetése teljesült. Veszélyesebb, a bűnbánó ima a közepén, de Mhorfeusz szánalmáról már lehetett hallani (Mivel nem gonosz).
Az álomsíkon nincsenek őshonos lények. Még azokra sem mondhatjuk hogy őshonos, akiknek meghalt lelke képes itt is jelen lenni hosszabb-rövidebb ideig. Egyes feltevések szerint a Senki földjén élnek az őshonos lények, akiket Mhorfeusz nemzett és titkolja őket, ahogy saját céljait is homály fedi. Ez az állítás nem bizonyított, mivel senki sem járt ott és jött vissza még, hogy elmondhassa mit látott. A sámánok álomjárásán kívül, még bizonyos mágusrendek, az Álmodók enklávéja is foglakozik evvel a síkkal, bár kevesen vannak és sok helyütt üldözi őket, a meg nem értett inkvizíció, főleg Pelor és St. Cuthburt lovagjai. Az álommágusok igen beható tanulmányokkal rendelkeznek a síkról, talán bizonyos témákban több információjuk is van, mint egy sámánnak. Ám hallani meséket túlzott tudásvágyat hajkurászó álomvadászokról, akik tudásuk birtokában azóta megbomlott elmeállapotban bolyonganak valahol a ködök mentén.
