1. Fejezet – Hreeyn szomszédságában
Cherey sziget
Főváros: Tian
Népesség: 1.320.000 fő
Államforma: Császárság
Hreeyn partvidéke tele van kisebb nagyobb szigetekkel, ám közülük nem mind alkot önálló államot. A kontinens keleti szomszédságában, Az északi hidegöv mentén és lentebb, Hreeyn második legnagyobb szigetországa terül el, a Cherey sziget. Az itteniek elzárkóztak sok száz évvel ezelőtt, ezért a kultúrájuk is egyedivé változott az évek alatt.
A szigetet meglepően sokan lakják, ám ennek ellenére, a teljes ismert területe alig 65%. A partvidéke zátonyokkal tarkított, viszont több nagyobb partszakaszon biztonságos öblök találhatóak, ezeket többnyire egy-egy település védelmezi és használja. Ugyan a sziget erősen az északi időjárásnak van kitéve, a dél felől jövő tengeráramlatoknak köszönhetően, a part menti vizek dél, délkelet és délnyugat felöli része nem fagy be, a vidék éghajlata is inkább az enyhén hűvös őszre emlékeztet az év túlnyomó részében. A Cherey sziget sok érdekességet és furcsaságot mutat azoknak, akik betekintést nyernek ebbe a zárt világba.
Egy tipikus Cherey nemesi udvarház
2. Fejezet – A sziget történelme
Meg kell jegyeznünk, hogy sokáig a sziget lakatlan volt, értelmes fajok nem alkottak rajta területileg fennhatóságot. 1194-ben érkeztek ide az első telepesek, az emberek. A kor írásai alátámasztják, hogy találtak olyan bizonyítékokat, melyek szerint jóval korábban éltek itt mások, nyomaikat viszont igyekezték háborítatlanul hagyni.
A 12. században a helyiek gyarapodtak, új telepesek érkeztek. Elkezdték a sziget feltérképezését, de nagyon sok helyre nem jutottak el. 1234-ben, egy Chi-ou nevezetű nő elkezdte befolyása alá hajtani a környező településeket és vidékeket. Zsarnoki elnyomása ellen többen fellázadtak, a lázongásokra kegyetlenkedésekkel válaszolt. Ez vezetett aztán a polgárháborúhoz, mely 1237-ben tört ki, mikor a feldühödött tömeg, megfeszíttette Chi-ou lányát, majd fegyvert ragadva a katonái ellen fordult. A harcok véresek és hosszúak voltak, 1281-ben vetettek neki véget, mikor a zsarnokot végre elfogták és halálraítélték. A veszteségek és betegséghullámok miatt sokan elvándoroltak. A helyzet 1301-re állt helyre, bár a népesség, még mindig társadalmilag el volt maradva a kontinensen élőkhöz képest. Később, az 1307-es évekre komoly területfoglalási hullám kezdődött, melynek eredményeként megalakult a Cherey Császárság, mely az első uralkodócsaládról kapta a nevét.
Chi-ou
1323-ban megkezdődött a kereskedelem a kontinenssel, leginkább Hyboriával, mely gazdasági fellendülést és társadalmi, valamint politikai stabilitást eredményezett. Ez kedvezett a tudomány és művészetek terjedésének, valamint a Hreeyni Tudományos Akadémia tudósai végre szemügyre vehették a sziget múltjaira emlékeztető bizonyítékokat. 1339-ben egy helyi tudós Luon Senn hajójával elindult a part mentén, majd 1340 tavaszán megtépázva ugyan, de sikeresen megkerülte a szigetet. Mai napig vita tárgya, hogy Cherey sziget, valóban sziget-e, és nem pedig félsziget. Luon Senn családja állítja, hogy sziget, sokan úgy vélik, hogy ahol ő áthajózott északon, csak egy bejegesedett földszoroson keresztül haladt át. Ezen kívül a félsziget elméletét az is bizonyítja, hogy az alapos kutatások szerint, a sziget hegyein lévő, illetve nehezen megközelíthető különös romjai és építményi sok hasonlóságot mutatnak a hyboriai hegyekben talált romokkal.
Legismertebb és legrettegettebb rom a hegyek között
A szigeten a legutolsó harci esemény 1462-ben volt, mikor egy renegát szervezet megpróbált merényletet elkövetni az uralkodó ellen. Maga a császár számolt le velük, ám az őket támogató nemesek elindították seregeiket, hogy átvehessék a hatalmat. A császári haderők parancsnoka, Jao tábornok 1464-ben döntő csapást mért rájuk. Az eset után, 1470-ben a császár új reformokat vezetett be, hogy a nemességnek is kedvezzen, de ne ártson ezzel a köznépnek. Jao tábornok visszavonult ezek után és 1472-ben megírta hadviselésről és hadászatról szóló könyvét. Azóta, minden hadiakadémián, lovagrendben és más fegyveres erők vezetőinek kötelező tananyag.
Jao tábornok, a harcosból lett filozófus
3. Fejezet – Élet a szigeten
A szigeten az élet nem könnyű, főleg az időjárás miatt. Az itteniek már megszokták, hogy csak a tél és az ősz váltakozik szinte, ez meg is látszik irodalmuk, festészetük és zeneműveikben egyaránt. Ettől különleges a helyi művészet.
Az itt élő emberek pedig attól, hogy külsőre sokban különböznek a kontinensen élőktől. A tudósok ez előszeretettel elfelejtik, és nem igazán foglalkoznak avval a ténnyel, hogy mikor az emberi faj idekerült Hreeynre, nem egységes fajként jelentek meg, hanem több alfajként. Gyakorta felmerül vitatémaként a Tudományok Akadémián a diákok részéről, a tudósok és akadémikusok pedig úgy kezelik a témát, mint egy felesleges dolgot az életben. Ezen nézetprobléma leküzdéséhez idő kell, de ami a lényeg, hogy a Cherey sziget lakói alacsonyabb termetűek a kontinensen élőknél, és legkirívóbb tulajdonságuk, hogy szemeik mandula alakúak, így hamar felismerhető hova is valósiak.
Hajnali edzés az utcán
A sziget partvidéke a legsűrűbben lakott, sok falu és város található ezeken a területeken, kivéve az északabbi részeket, azok lakatlanok. A partok mentén, a földeken túlnyomó részt rizstermesztés folyik, Hreeyn minden pontjára innét szállítják kizárólag. A sziget kisebb hegyein és domboldalain kecske és szarvasmarha tenyésztés folyik. A sziget középpontjának tekinthető hegységnek csak a déli lejtőit járja ember, azokat is legfeljebb 1100 méteres magasságig. A hegy vonulatai természetes falat képeznek, azokon túl nem nagyon van civilizált élet, csak az ismeretlen.
A sziget lakói kivétel nélkül emberek, hosszabb rövidebb időre azonban megfordulnak mások is erre, de inkább csak félvérek (félelf, félork). Mint említve volt, tradicionálisan a helyiek nemzeti étele a rizs, melyet legkülönbözőbb módokon használnak fel. Legismertebb import változata a rizspálinka, mely a legtöbb nagyvárosban megtalálható.
Cherey sziget hadviselése szintén eltérő a megszokottól. Míg például a Roem birodalom nehéz lovasai jelentik a potenciális hadviselés csúcsát, a szigeten a lovasságnak nincsen szerepe. Sőt lovat nagyon kevesen tartanak, azok is alacsony termetű teherhordó pónik. A Cherey hadviselés alapja az íjászat, a lándzsások, valamint a különböző pusztakezes harci technikák. Előbbi kettőt, már fiatalon elkezdik művelni, és erre épül a teljes császári haderő. Utóbbit viszont kis létszámban oktatják, főleg szerzetesrendek kolostoraiban. Céljuk nemcsak a test edzése, hanem egy kissé elvonatkoztatott életszemlélet, filozófia átadása. A különböző harci technikákat tanítók közül többen képeztek ki külhoniakat, akik odahaza igyekeztek saját stílusuk szerint tovább fejlődni, majd ezt a tudást átadni. A harcias szerzetesrendekről így elmondható, a szigetről eredeztethető a létük.
Társadalmi szinten okozhat fejtörést a szigetet meglátogatóknak a helyi szokásjog és törvények. A reformok óta, a császár nem rendelkezik területtel, és közvetlen irányítással a népe felett, csak bizonyos esetekben. Viszont neki van a legnagyobb hadserege. A nemesek, akik között feloszlik a terület és a föld, közvetlenül gyakorolják hatalmukat, és ők képezik a törvényt. Ha akad az adott vidéken bármilyen természetes nyersanyag, az mind a császár tulajdona, de részesedést kaphat belőle, amennyiben saját embereivel védelmezi és dolgozza fel azt. A nemesek mind tartanak saját hadsereget, ha pedig a császár harcba hívja, akkor minden emberével együtt meg kell jelennie. A társadalmukat rangsorolják, és kasztokra osztják. Nem túl előnyös, főleg aki nem ismeri a rendszert, de ettől függetlenül szigorúan veszik a különböző kasztokra kiszabott, különböző törvényeket.
A törvények kissé vaskalaposak, és a halálbüntetések gyakoriak. Ennek ellensúlyozására létezik két kissé abszurd törvény, a kitaszítás és a száműzetés. A száműzöttek elhagyják hazájukat, és nem térhetnek haza többé. A történelem során számtalan ilyen előfordult, néhányuk valamelyik nagyvárosba utazott a kontinensre, ahol Chereyből származó árukkal kezdett kereskedni. Megint mások, fegyverüket ajánlották fel, ahol szükség volt rá. Ez történt például Babylonban, a Trollháború idején, egy kisebb csapat chereyi ember beállt Khalesz tábornok seregébe és végigvívták az oldalán a háborút, majd állítólag ott telepedtek le valahol a hegyekben.
Őrtorony az ismeretlen határán
A kitaszítás ezzel szemben bonyolultabb. Időhöz van kötve, amit a büntető határoz meg saját döntésére. Az ismert legrövidebb idő 8 év, míg a leghosszabb 74 év volt. A kitaszítottak lélekszáma megközelítőleg 20. 000 fő. Ezeket az embereket az ismeretlen területre űzik, a hegységekbe északra, hogy itt éljenek, míg le nem jár az idejük. Utána visszatérhetnek, és a császártól kaphatnak kegyelmet. Eddig nem sok ilyen történt, mivel a hegyekben az élet halmozottan veszélyes. Nem csak a zord időjárás, lavinák okoznak gondot, hanem az élelemszerzés is. Szerencsére a törvény nem követel elzárkózást, így kereskedelem lévén szert tesznek olyan élelemre, amit nem képesek megszerezni másképp. A hegyi folyókban, a jég alól halászásznak, a hegyek között vándoroló vad kecskéket pedig vadásszák. A veszélyeket így is a természet rejti magában, medvék, rozsomákok is portyáznak a kecskékre, a hegyek bércein pedig peryton falkák fészkelnek.
A hegység, mely szépséges és veszélyes
Néhány kegyelmet nyert kitaszított elmondása szerint, élnek még nagy testű szőrős lények is a hegyekben, de erre nincsenek bizonyítékok, csak az ő szavuk. Annál több bizonyíték van viszont arra, hogy a magasabban fekvő területen elvétve egy-egy jégóriásba botlik az ember. A legszörnyűbb azonban az, hogy nem tudni, mennyien is vannak tulajdonképpen. Az itteni romokat pedig eszük ágában se volt soha meglátogatni, így is egy hajszálon függ az életük szerencsétlen embereknek.
A Cherey sziget tehát sok furcsa és meglepő dolgot tartogat annak, aki idevetődik. Jelenleg, egy Tusoa Ziln nevű férfi a császár, ki korára tekintettel hamarosan leköszön, helyét valószínűleg a lánya veszi át, Yiah Ziln. Róla úgy tartják, hogy nagy hatalommal rendelkező mágus. Mindezeken túl, rengeteg olyan titkot rejt a sziget, amit még senki sem tárt fel eddig. Ám a legfontosabb tényező mégis a veszély, mely ott les mindenütt a szigeten.
Tusao Ziln császár
Yiah, császár lánya
