„Fák roppant kérgei között tenyészett, mikor szememmel sikerült megpillantanom a Nagy-Völgy rettegett óriását, saját otthonában, az hatalmas vörös fenyvesek közötti lápos vidéken, hova még a favágók sem mennek, ha kedves életük…”
Hreeyn rovarvilága eléggé kusza természettudományi szempontból, mivel a fel nem fedezett területekről rengeteg érkezik az Akadémiai gyűjteménybe, ám az ismert vidékek is gyakran tartogatnak meglepetéseket.
A Roem birodalom észak-keleti régióiban a természet az úr, errefelé sok az ősfenyves, melyek törzsei a 7-9 méteres átmérőt is elérhetik. Magasságuk akár 50 méterig is elérnek, nevüket pedig kérgük rozsdavörös színéről kapták. Ezeket a fenyveseket nem tépázták meg a történelem viharai, az északi hegyek árnyékában még ma is a történelem előtti idők tiszteletet parancsoló nagyságával magasodnak a föld fölé. Errefelé néhol kisebb-nagyobb lápos, ingoványos területek maradtak meg, részben mivel a völgy hajdanán mocsaras vidék volt, részben pedig a hatalmas fenyők elhalt kérgei is folyamatosan táplálják azt. Jól ismert vidék – állítólag – ahonnan még manapság is meglepő rovar különlegességek és újabb alfajok kerülnek néha elő. Az egyik legnagyobb vitát kavart ilyen lényt Merik Azred mutatta be naplójában, ahol egy közel 300 méter hosszú, 2,5-3 méter átmérővel rendelkező féregről írt. Állítása szerint, ez a lény életciklusát tekintve 120 és 130 év közötti ideig is elélhet, ezért adta neki a Százados Féreg elnevezést. Tulajdonképpen egy hihetetlenül nagy földi gilisztáról beszél, amely sárbarnás és zöldes színezetű, nyálkás váladéka mérgező hatású az organikus anyagokra. Ez a folyadék a fenyők gyantájához hasonlít, csak hígabb állagú és kikezdi a fák és a talaj természetes regenerálódó képességét. Ezt a váladékot egyedül az ingoványok vize semlegesíti, ideje túlnyomó részét is ott tölti, csak táplálékért, vagy szaporodás céljából hagyja el a területét jelentő mocsarat.
Ha megzavarnák, felmagasodik, testével rátekeredik a közeli fákra. Nem lát, de mozgást és a talaj rezgéseit érzékeli. Ha valamit észrevesz, a magasból lecsap és bőrzsák szerű szájába tuszkolja, ahol a nedvek azonnal elkezdik az emésztést. Mozdulatlannak maradni sincsen sok értelme, mondják képes fél napig is várni, hogy rájöjjön, mi keltette fel érdeklődését. Emésztés közben, bőrtömlői közül gázok törnek fel, amiket a belső nedvei állítanak elő táplálék feldolgozás közben, és a szervezete evvel nem tud mit kezdeni. A gázok mérgezőek, enyhén savanykás, rohadó bűzt árasztanak.
Szaporodni hozzávetőlegesen 40 évente szokott, ilyenkor a hatalmas fák kérgei alá helyezi petéit, amit később egy másik példány a nyálka útján megtalál és megtermékenyíti. Egy ilyen telepből jó esetben 4 utód ha megmarad, lévén, nagyon érzékenyek és könnyen pusztulnak.
Ezeket az állításokat lehet tudni Azred Százados Férgéről, azonban vannak tények, amik ezt cáfolják. A mocsaras területeken a növényzet és állatvilág elhalt tetemei miatt van bűz, a savanykás szagot pedig a fenyők gyantájának kipárolgása adja. Ez a gyantás léganyag lassan bomlik ki a növényekből, mikor ez történik kisebb mennyiség egyszerre szabadul fel és úgy tetszik, mintha valahonnét gejzír szerűen törne fel. A roemi vörösfenyőkről pedig közismert, hogy amint elérik a közel 200 évet, csak úgy tudnak növekedni, ha külső, régi kérgüket elhagyják, s az alatta lévő új kerül a helyébe. A fenyők ezért tavasz tájékán kissé ragyásnak tetszenek, az elhalt kérgek mentén pedig a gyanta kicsapódik. E mellett, a fenyvesekben találni az úgynevezett Törpecsepüt, ami egy kúszónövény, karnyi vastagságú és sárbarnás kérge van. Ez a fenyőkre fut fel és rajtuk keresztül szerzi táplálékot jelentő napfényt és vizet. Megfigyelték, hogy csak a vizenyősebb területeken fordul elő és csak az 500 évesnél idősebb fenyőket növi be.
Mindezek fényében, nem kívánunk elvitatni semmit a megfigyelőtől, az írótól, Merik Azredtől, de a tudományos tények ellene szólnak. Az emberek meg azért nem mennek be mélyen a fenyvesekbe, mert a lápos vidék kiszámíthatatlan, hol lehet, és hol nem lehet járni. Természetesen csak azt tudjuk javasolni, mindenki döntse el maga, hogy kinek hisz a Százados Féreg létezésével kapcsolatban.
