Bár a kontinens történetében, igen mélyre nyúlik vissza, mégis bonyolultságoktól mentes egységes a kereskedelmi és értékvaluta. Ennek persze megvan a maga oka és története, de a lényeg, hogy Hreeyn valamennyi táján, ha előkerül egy fizetőeszköz el fogják fogadni.
Az elf Napkirályság idejében az arany a tényleges gazdagságot és társadalmi rangot jelentette. Az ezekből az időkből származó aranypénzek a történelem viharai közepette elvesztek, beolvasztották őket, vagy az élelmesebbek gondosan elzárták őket az utókornak. Ezért a napkorong – az akkori aranyak elnevezése – mára többnyire csak a múzeumokban láthatóak, illetve a nagyobb országok kincstárában esetleg a kutakodó kezébe akadhat egy-egy érme.
1293-ban egy nemzetközi gazdasági megállapodás köttetett néhány állam között, a vert pénzek szabályozásáról. A megállapodás értelmében egységesen, mindenütt egyforma értékkel bírnak a nemesfémből vert pénzek, így amelyik állam nagyobb anyagtartalmú érméket készített eddig, lehetősége adódott, hogy kevesebb nyersanyagot használjon fel ugyanahhoz a mennyiséghez, mint eddig. Az egyezmény kibővítésre került 1295, majd 1296, 1299 és 1304-ben, újabb gazdasági érdekcsoportok bevonásával.
Északi pénzek
Meglepő lehet, de a kontinens északi felén csak négy helyütt vernek pénzt és látják el vele a lakosságot. Értékük és funkcióik megegyeznek, csak más-más múltra tekintenek vissza.
Az egyik ilyen természetesen a városok-városa, Tebrus. A hercegi bankházból kerülnek ki az ornamentikával szolidan díszített érmék, melyek egyik felén a herceg profilképe látható, így nem csoda, ha a köznyelvben úgy terjedt el, mint aranyfej. Tebrusban ezüstöt is vernek, bár ez hűen tükrözi, hogy az ezüst a városon belül forog leginkább, míg az aranyak mennek többségében a kereskedők által külhonba. A tebrusi ezüst daktra küllemre mit sem változott a régi korokból ismert elf befolyású érmék között. Félkör alakú, szélén díszített pénzeket hajdan csak váltónak használták, a 9. századtól lett komolyabb értéke, mikor is a népesség és az átutazók végétt bevezetésre került a kisebb értékű rézpénz, mely korongja anyagösszetétele és mérete folytán lehet 1-es, 10-es vagy 50-es értékű.
A Magiokráciában csak aranypénzeket vernek, mindet díszítésképpen arkán rúnajelek borítják, melyek nem rendelkeznek semmilyen hatalommal, kizárólag esztétikai funkciót látnak el. Gúnyosan, a kereskedőktől csak süvegként terjedt el a neve.
Nagy címletű aranypénzt értelmetlennek tartanak gyártani, ennek ellenére a nyakas és nagyra törő Roem birodalomban mégis megteszik. Ezzel igyekeznek mutatni külhonban, a birodalom erős gazdasági lábakon áll, valljuk be ennek van alapja, ám mégis pusztán hiúsági kérdésként tekinthetünk a dologra. A birodalom pénze az arany korona és az ezüst korona. Roem különcsége és katona állami mivolta ebben is meglátszik, az arany korona igen gazdagon díszített, és hatszög alakú. Méretben nagyobb nála és a császár arcképét díszíti az arany 5 koronás. Az ezüst pénzek ötszög alakúak, kevésbé díszesek de így is túl művésziek más ezüst érmékhez képest. Más nemesfémből nem készítenek pénzt a birodalomban, a bronz dísztárgyra, a réz használati tárgyakhoz a vas pedig a hadsereg számára való, ahogy ők nyilatkoznak erről.
Végül, de nem utolsó sorban, a Völgyvidéken vernek még arany pénzeket, a Griff-hegység lábánál lévő kis bányász városokban. Az itteni pénzek díszelemei és szimbólumai tükrözik az elfek idejét, ők hozták be és terjesztették el Hreeynen a jegenye fát, talán ezért is kapott rajta helyet és méltán nevezik a völgyvidéki érméket arany jegenyének.
Déli pénzek
Dél-Hreeyn még ennél is kevesebb, csak kettő, de neves pénzverdével büszkélkedhet, Leshrou és Babylon személyében. Mindkettő erős gyökerekkel kapaszkodik a külső síki lényekhez és az istenkirályok legendájához. Az egyezmény értelmében ugyanolyan pénzt vernek, legfeljebb évenként más motívumokkal – évente más istenkirályt szimbolizálnak az érméken – de értékre és küllemre a kerek, kissé hullámos peremű érmék egyformák, melyeket Enterus – az entitás szóból, déli nyelvjárásban – néven emlegetnek. Délen ezüstöt nem, de rézpénzt vernek, azt is csak váltópénz gyanánt, egyedül 5 réz enterus címletben.
Egyéb pénzek
Cherey szigeteken csak a kereskedők jóvoltából van fém pénz. Ők a régi hagyományokat követve, rizspapírra festett jelképekkel ellátott papírokat használnak, ám ezt is csak a sziget kevésbé látogatott helyein, és csak az itteniek. Az uralkodó kincstára is inkább hasonlít egy nagyüzemi festőműhelyre, mint nagy értékű pénzek tárolóhelyére.
A Holdfény-szigeteken élő elfek igyekeztek minden megőrizni a dicső korokból, így a pénzeiket is eképpen kezelik.
Hreeyn sokféle népe, láthatóan képes volt megegyezni a vagyon elszámolásához szolgáló pénzérmék egyesítésével. Azóta sok idő eltelt, de reménykedhetünk-e, hogy talán máskor, más témában is képesek lesznek-e megegyezésre jutni, ha úgy alakul…
